főoldal >> az akác

Fehér akác (akácfa) (Robinia pseudoacacia L.)

Elnevezések:

Fehér akác, Robinie, falsche Akazie (német), Black locust (angol), Robinia (olasz), Belaja akacija (orosz), Robinier, faux acacia (francia ).

Igen sok országban egyszerűen akácfának nevezik.Ez tévedésre ad okot, mert emiatt egyesek összetévesztik a szubtrópusi, trópusi övezetben tenyésző valódi akácfajokkal (Acacia nemzetség).

Elterjedés:

J. Robin párizsi királyi főkertész sok egyéb növényfajjal együtt 1601-ben hozta be Észak-Amerikából Európába (a földtörténeti kutatások szerinti "harmadidőszakban" az akác már megtalálható volt Európában is). Európai elterjedése különösen Magyarországon volt példátlanul gyors. Ma a magyar erdők 20%-a akácos, és Európa egyetlen országában sincs annyi akácerdő (345 ezer ha), mint Magyarországon. ĺgy a fakereskedelemben nem véletlenül tekintik az akácot tipikus magyar fafajnak. A melegebb éghajlatot és a tápdús homok talajokat kedveli (klímaigénye a szőlőéhez hasonló). Európában Románia, Olaszország, Franciaország, Szerbia, Bulgária, Szlovákia és Ukrajna rendelkeznek jelentősebb állományokkal. Ma különösen gyorsan terjed Kínában és Dél-Koreában.

Az élőfák jellemzői:

20-25 m magasságra nő és 30-60 cm mellmagassági átmérőt fejleszt. A növekedése 25 év után erősen lecsökken, így általában 25-40 éves korban kitermelik. Kérge hálózatosan repedezett, vastag, szürkésbarna. Zárt állományban viszonylag egyenes, hengeres törzset fejleszt. Sokkal nagyobb figyelmet érdemelne a nemesített árbóc akác fajták elterjesztése.

A fatest makroszkópos jellemzői

Az akác szövetszerkezeti szempontból a gyűrűs likacsú lombos fafajokhoz tartozik. Az akác vékony szíjácsa (a szíjácsréteg 2-6 évgyűrűt tartalmaz) világossárga, a geszt színe a sárgásbarnától a zöldesszürkéig változik.  A szíjácsban a gesztesítő anyagok hiányoznak, ezért mechanikai jellemzői és tartóssága elmaradnak a gesztétől.  A gesztesedés folyamata az akácban kétféle módon megy végbe:  egyrészt gesztesítő anyagok rakódnak be, másrészt tilliszek hatolnak be az edényekbe, és eltömik azokat.  A gesztesítő anyagok közül leglényegesebbek a cserzőanyagok, a gyanták, a színezőanyagok, a fagumi és a robinetinek.  Ezek közül különösen a csersav- és a robinetinféleségek jelentősek az akác tartóssága szempontjából. A szíjács nagy víztartalmú és sok egyszerű szerves anyagot tartalmaz, ezért a gombák és a rovarok elsősorban a fának ezt a részét támadják meg.
Az akácfa, mint általában a gyűrűs likacsú fák, jól elkülönülő évgyűrűkből és azon belül korai és kései pásztából áll.  Méréseink szerint a 30-35 éves akácállományokban a kései pászta aránya 77%. Az átlagos évgyűrűszélesség 3-3,5mm.

Mikroszkópos jellemzők

A fatest alapállományát a vastagfalú libriform rostok alkotják. Mennyiségi részarányuk  58% és átlag 1mm hosszúak.
A nagy átmérőjű edények (150-220 ľm) a korai pásztában 2-3 sorban helyezkednek el, a gesztben tiliszekkel erősen tömítettek. A késői pászta kisebb átmérőjű edényei (70-140 ľm) egyesével vagy kisebb húr és sugárirányú csoportokat alkotva helyezkednek el. Az edények részaránya cca. 15%.
A bélsugarak nagy mennyiségűek (cca. 21%), de keskenyek(1-3 sejtsor).
A hosszparenchimák az edények körül paratracheálisan elhelyezkedők, kevés számúak (6% területi részarány) gyakran emeletesen elhelyezve.
A hossz- és bélsugárparenchimák gyakran tartalmaznak kristályos berakódásokat.
A különböző tömítő anyagok és a tilisz sejtek jelenléte azt eredményezik, hogy az akác semmilyen irányban nem engedi át a folyadékokat. Tehát hordó gyártáskor az akácnál nem követelmény a tükrösvágás.

Fahibák, károsodások, tartósság

Az akácfa szöveti hibái közül nagyobb figyelmet érdemelnek az egyenlőtlen évgyűrűszélesség, a külpontosság, az álévgyűrűk, a kéregbenövés és nem utolsó sorban a göcsösség.
Sajátos szöveti szerkezete és kémiai összetétele miatt jól ellenáll a biológiai károsításoknak.  A lábon álló akácfa szinte egyedüli jelentős gombakárosítója a tőkorhadást kiváltó kőristapló (Fomes fraxineus Cooke).A raktározott, beépített fa szíjácsában gyakran megfigyelhető a szíjácsbogár (Lyctus linearis)  károsítása.
A sudarlósság, mint fahiba (1,5 cm/fm felett) megfigyeléseink szerint az akác fűrészipari rönkök 20-24%-ánál fordul elő.
A fűrészüzemekben feldolgozott rönkök 15-20%-a síkgörbe.  A tővastagodás hossza az akácnál nem jelentős, általában nem haladja meg az 50 cm-t.  Tekintettel arra, hogy a tőterpeszekhez gyakran csatlakozik a bordás növés és a bélkorhadás, ezért ezen szakaszok eltávolítása javasolható.
Az akác fűrészpora bőrrel való érintkezés esetén allergiát válthat ki.
Az ENSZ 350-2 nemzetközi szabvány szerint az európai fafajok közül egyedül az akácfa sorolható az 1-2. rezisztencia osztályba. Az akácfa vegyszeres kezelés nélküli kiemelkedő tartóssága miatt különösen környezetbarát anyagnak tekinthető.
Az akácfa farontó gombákkal szembeni ellenálló képességét egy speciális vizsgálatsorozat keretében is ellenőriztük Ennek során kiválogattuk azon bazidiumos gombákat, amelyeket az akácfánál már megfigyeltek, majd ezen gombák tenyészeteivel 12 hetes kezeléssel korhasztottuk a természetes állapotú és a gőzölt akác gesztfáját. A természetes állapotú akácfa teljesen ellenállónak bizonyult:  a tömegvesztés 0,1-0,6% között volt.  A gőzölt akác ezzel szemben a Grifola sulphurea-val és az Irpex lactea-val történt kezeléskor részben elvesztette a tartósságát (a tömegveszteség 2,1 és 4,4% volt). 
A barnaszínű gőzölt akác fűrészáru külsőtéri, gombafertőzésnek kitett felhasználása nem javasolható. 
A magyarországi és külföldi tapasztalatok alapján az akácfa gyakorlati tartóssága a következők szerint becsülhető:

Fizikai tulajdonságok

Sűrűsége (kg/m3) :

-abszolút szárazon: 540-740-870;
-légszárazon (u=12%): 580-770-900;
-élőnedvesen: 800-900-950.

A frissen kitermelt  akácfa mindössze 35-45% nettó nedvességet tartalmaz, ezért frissen vágva is jól ég.
Az akácfa rosttelítettségi pontját különböző vizsgálatok során 21,8-22,5% netto nedvességtartalomban határozták meg.

Zsugorodása % :

- rostirányú: 0,1;
- húrirányú: 5,4-7,2;
- sugárirányú: 3.2-4.,6;
- térfogati: 11,4-12,2.

Pórustérfogata % : 52.

Az akác esetében igen kedvezőnek ítélhető a húr- és sugárirányú jellemzők hányadosa (a zsugorodási anizotrópia).  Ezzel szemben meg kell jegyezni, hogy az akácfában igen jelentős belső feszültségek vannak.  Ez kapcsolatban áll a fafaj gyors növekedésével, az évgyűrűszerkezet rendkívüli inhomogenitásával, a nagy juvenilis fa részaránnyal és a gyakori külpontos bél elhelyezkedéssel.  E belső feszültségek gyakran okozói a különböző alakváltozásoknak, repedéseknek.
Hőtechnikai tulajdonságok:
Nagy sűrűsége miatt az akácfa viszonylag nehezen gyullad.  A gyulladáshoz szükséges minimális hősugárzási intenzitás 2,6 W/cm2.  A tartószerkezetek tűzállósági méretezésekor a fenyőkre 1,0, a nyárakra 1,3, az akácra igen kedvező 0,5 mm/min. beégési sebességet ajánlatos figyelembe venni.
Vizsgálataink szerint az akácfa fűtőértéke abszolút száraz állapotban a következő (KJ/kg):

Ha 700 kg/m3 sűrűséggel számolunk (kéreggel együtt), akkor az akác tűzifa térfogatra vetített fűtőértéke: 12 633 MJ/m3 .  A fentiekből adódóan 2,5 t (vagy 3,5 m3) 12% nedvességtartalmú (légszáraz) akác tűzifával 1 t tüzelőolaj helyettesíthető. Az akác tűzifát elegendő egy évig tárolni -  az alacsony kezdő nedvesség miatt - és  szakszerű tárolás esetén gomba- és rovarkárosítások nem jelentkeznek.

Mechanikai tulajdonságok

A Közép-Európában termesztett fafajok közül az akác rendelkezik a legkiemelkedőbb szilárdsági és rugalmassági jellemzőkkel.
Az akácfa rostokkal párhuzamos jellemzői az alábbiak (MPa):

Hajlítószilárdság (MPa)	103 - 136 -169
Hajlító rug. modulusz (MPa)	9000 - 11300 - 13600
Nyomószilárdság (MPa)
rostokkal párhuzamosan	62 - 72 - 81
rostra merőlegesen	18,5
Húzószilárdság (MPa)	166,8
Nyírószilárdság (húrirányú) (MPa)	11 - 13 -  16
Ütő-hajlító szilárdság(J/cm2)	12 - 14 - 18
Keménység (Brinell), MPa
bütü irányban	67 - 78 - 88
oldal irányban	28
Hasító szilárdság, MPa
húr irányban	0,6 - 1,1
sugár irányban	1,12

A különböző fafajokra jellemző kopási értékeket általában a bükkhöz szokták viszonyítani.  Így a fontosabb fafajok sorrendje: akác 0,37; bükk 1,00; kőris 1,53; tölgy 1,56.
Tehát az akácfa kopásállósága egyedülálló az európai fafajok közül.

Kémiai tulajdonságok

Az akác fatest elemi összetétele %
C 49,2; H 5,91; O + (N) 43,1; hamualkotók 0,79 (a nitrogén becsült mennyisége 0,2-0,3%).  Vizsgálataink szerint az akác kérge igen gazdag ásványi anyagokban, mivel hamutartalma 4,76%,a szíjácsnál 0,98%, a gesztnél 0,26% hamutartalmat mértünk.  Ha figyelembe vesszük az akác törzs nagy kéreg részarányát (20-25%), akkor megállapítható, hogy a tüzifa égetésekor 80-85% hamu a kéregből keletkezik.
Az akácfa sejtfalát alkotó vegyületek: az akác fatestben mintegy 40-50% cellulóz, 15-22% hemicellulóz és 25-30% lignin található. Az akác járulékos anyagai között jelentősek a csersavak. Ezek mennyisége: akác (kéreg) 3-6%, (fatest) 2-4%; tölgy (kéreg) 5-10%, (fatest) 3-7%. A csersav mellett az akácfa nagy tartósságában jelentős szerepe van a dihidrorobinetinnek.  Az akácfa gesztjében 2-5% mennyiségben figyelhető meg.  E járulékos anyagnak köszönheti az akác a jellegzetes zöldessárgás-barnás színét is. Elsősorban a bélsugarakban, de esetenként az edényekben is megfigyelhetők kristályos lerakódások (kalcium-karbonát, kalcium-oxalát).  Ezek erősen hozzájárulnak az akácfa szerszám éltompító hatásához.

Erdei választékok

Magyarországon évente mintegy 8500 ha akácerdőt termelnek ki a különböző erdőgazdálkodók. Az előhasználatokkal együtt az elmúlt időszakban az évi akácfa kitermelésünk bruttó 1,5-1,9 millió m3 volt. Az erdőállományok minőségével összefüggésben változik a véghasználat kora, ami országos átlagban 31év.

A fakitermelés választékai:

• fürészipari rönk
• kivágás-és fagyártmány feldolgozási fa( rövid fürészipari alapanyag)
• bányászati faanyagok
• oszlop, karó, forgácsfa stb.
• tűzifa

A fűrészipari  célra felhasználható választékok részaránya 18-20%.
A választékösszetételt jelentősen befolyásolja az akác tűzifa iránti rendkívüli kereslet. Sok esetben a rönk mellett egyéb választékot, mint tűzifa nem is készítenek, mert azt előnyösen el lehet adni.

Megmunkálási sajátosságok

A fűrészipari alapanyag viszonylag kicsi átmérője (átlag 23-24 cm) miatt a fatestben igen kicsi a göcsmentes zóna.  A nagyméretű göcsök közötti távolság 60-70 cm, és igen gyakoriak a korhadt göcsök is.  E probléma miatt az akácból 1 m-nél hosszabb, teljesen göcsmentes termékek nehezen termelhetők!
Az akácfa nagy keménysége és szilárdsági jellemzői miatt nehezen fűrészelhető, a tölgyhöz viszonyítva a fűrészelési ellenállás (teljesítmény szükséglet) 20-30%-al nagyobb, hasonló mértékben fokozódik a faanyag éltompító hatása is.
A rönktéri tárolásnál az akácfa különleges védelmet (pl: permetezés) nem igényel.

Az elmúlt években Magyarországon kb. 150-220 ezer m3 akác hengeresfát fűrészeltek fel évente.
Az akác fája megfelelő paraméterekkel történő gőzölés esetén elveszíti kellemetlen zöldes-sárgás színét, fokozatosan megbarnul. A gőzölt akác könnyebben forgácsolható, kevesebb a szálkiszakadás, repedés. Az akác fűrészáru gőzölést tömör rakatokban, közvetlenül a felfűrészelés után szokták végezni. A gőzölés leghatékonyabban túlnyomásos gőzölő hengerekben (autoklávokban) végezhető el, (110°C mellett a gőzölési ciklusidő 20-30 óra).
Eredményesen lehet az akácfát túlnyomás nélkül hagyományos gőzölő kamrákban is gőzölni.  Ez esetben a gőzölési idő 60-180 órára növekszik.  E módszerrel a faanyag erősen sötétbarnára kevésbé gőzölhető, de előnye, hogy kíméletes, ritkábban okoz repedéseket.
Az akác jól szárítható (a bükkhöz hasonló menetrendekkel). Jelentős előnye az akácfának az alacsony kezdő nedvesség.  Tapasztalataink szerint a fakitermelést követő 1-1,5 hónapon belüli felfűrészelés esetén a fűrészáru nettó nedvességtartalma 30-35% (a tölgyé 50-60%).
E tulajdonsággal függ össze, hogy az akác fűrészárut, parkettfrízt, bútorlécet már közvetlenül a rönk felvágása után mesterséges szárítókba rakhatjuk és a károsodás veszélye nélkül száríthatjuk.  Tehát nincs szükség előszárításra.
A gőzzel lágyított fa jól hajlítható bútorépítés céljára.
Az ipari feldolgozásban elterjedtebb lombos fafajokhoz (tölgy, bükk) viszonyítva, az akácfa megmunkálásához a forgácsolószerszámokat gyakrabban kell cserélni.
Az ismert ragasztóanyagokkal és ragasztási technológiákkal az akácfa megfelelő minőséggel ragasztható. A ragasztási paraméterek megtervezésekor azonban feltétlenül figyelembe kell venni az akác fafaji sajátosságait (pl pórusok tömítettsége). 
Az akácnál az ismert felületkezelési technológiák jól alkalmazhatók. A színbeli tarkaság megfelelő alapozással, pácolással mérsékelhető.

Az akác felhasználási területei

Az akácfának a forgácslemez gyártásban mint keverék fafajnak van szerepe.
A Mohácsi Farostlemezgyárban eredményesen oldották meg az akác felhasználást.  Érdekes, hogy a kész farostlemezek is megőrzik az akácfa sajátos sárgás-zöldes színét.

A magyar bútoripar az akácot kezdetben csak nem látható szerkezeti elemekként (pl. kárpitozott garnitúrák váza, ruhatartó rudak stb.) használta.  Az 1970-es évek közepén konyhai székeket (ülőkéket), és asztalállványokat kezdtek akácból készíteni, ezt követően megjelent az akác lakószobai székek és asztalok alapanyagaként is.  A belsőtéri bútorok esetében elterjedését színbeli tarkasága és a faanyag nehéz megmunkálhatósága egyaránt gátolta.  E problémák megoldását segítik az akácfa gőzölése, pácolása és a korszerű keményfémlapkás szerszámok alkalmazása. Megemlítjük, hogy ma már tömörfa bútorlapokat készítenek  igény szerinti profilmarással bútoripari frontfelületek céljára. Tartóssága miatt ma az akác a legfontosabb fafaja a kerti bútor gyártásnak. Magyarországon jelentős mennyiségben gyártanak akácból parkettát, lépcsőt, korlátot.  Fontos az épületszerkezetek, a ragasztott tartók, a faházak, a szerszámkamrák, a kerítés elemek, a falburkolatok gyártása is. A csaphornyos parketta mellett igen jelentős a szalagparketta gyártása is (pl. Barcs, Zalahaláp), itt a felszíni koptató réteg készül akácfából. Az akácfát hagyományosan felhasználja a bognáripar, nagy tömegben gyártanak belőle szerszámnyeleket.  Eredményes próbálkozások folytak nagyméretű rétegelt-ragasztott váltótalpfák gyártására is. Külön kell szólnunk az akáchordó gyártásáról.  Mivel a boroshordókat a korábbi évszázadokban tölgyből készítették, ezért kezdetben (15-20 éve) nagy volt az idegenkedés az akáchordókkal szemben.  Ma már kiderült, hogy az akácfa igen kiváló hordóipari alapanyag!  Fája bármilyen vágásirány esetén sem engedi át a folyadékot, az akác dongák hajlításakor törés ritkán fordul elő.  Az akácfa jellegzetes illata és színe nincs negatív hatással a tárolt bor minőségére. Befejezésül az akác hengeresfa feldolgozása, felhasználása terén szólnunk kell még az energetikai hasznosításról.  Ma évente 600-700 ezer m3 akác tűzifát használunk fel Magyarországon. Eredményes kísérletek folynak rövid vágásfordulójú energia erdők létesítésére is.